<?xml version="1.0" encoding="utf-8" standalone="yes"?><rss version="2.0" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"><channel><title>Szőlőfajták on Tokaji Március</title><link>https://tokajimarcius.hu/tags/szolofajtak/</link><description>Recent content in Szőlőfajták on Tokaji Március</description><generator>Hugo</generator><language>hu-HU</language><lastBuildDate>Mon, 13 Jul 2026 21:10:54 +0200</lastBuildDate><atom:link href="https://tokajimarcius.hu/tags/szolofajtak/index.xml" rel="self" type="application/rss+xml"/><item><title>Kövérszőlő és Kabar: Tokaj elfeledett szőlőfajtái</title><link>https://tokajimarcius.hu/koverszolo-es-kabar-tokaj-elfeledett-szolofajtai/</link><pubDate>Mon, 13 Jul 2026 21:10:54 +0200</pubDate><guid>https://tokajimarcius.hu/koverszolo-es-kabar-tokaj-elfeledett-szolofajtai/</guid><description>&lt;p&gt;Tokaj neve a legtöbb borkedvelő fejében néhány jól ismert fajtához kötődik, és ez érthető is: ezek adják a borvidék gerincét, ezekre épül a modern szárazbor-forradalom és az édes aszúk hírneve egyaránt. Csakhogy a Hegyalja szőlőállománya soha nem volt ennyire egyszerű. A történelmi Tokaj mozaikszerű ültetvényein évszázadokon át tucatnyi fajta osztozott, köztük olyanok, amelyeket a filoxéra, a szocialista nagyüzemi rendezés és a piaci logika lassan a peremre szorított. A Kabar, a Kövérszőlő, a Gohér és a Zéta ma a borvidék elfeledett, vagy legalábbis alig ismert szereplői, pedig mindegyikük komoly szerepet játszott az aszúkészítés és a házasítások történetében. Ez a cikk ezeknek a háttérbe szorult fajtáknak jár utána: honnan jöttek, mit tudnak, miért tűntek el a látókörből, és miért kezdenek ma újra visszaszivárogni a legjobb pincészetek dűlőibe.&lt;/p&gt;</description></item></channel></rss>