Szovjet űrhajó készül a Földre zuhanásra
Egy szovjet űrhajó része várhatóan szombaton visszatér a Földre, miután több mint ötven évig keringett az űrben. A Kosmos 482 nevű űreszközt 1972-ben indították útjára, hogy a Vénuszt kutassa, de nem sikerült elhagynia az alacsony Föld körüli pályát. A NASA szerint az űreszköz négy részre szakadt, és a legvalószínűbb, hogy a landoló kapszula az, amely visszatér a Föld légkörébe, és egy része talán túlélheti a belépést anélkül, hogy teljesen elégne. Az Európai Űrügynökség előrejelzése szerint a re-entry körülbelül 09:16 BST-kor történik május 10-én, de ez az időpont órákkal eltérhet.
Jelenleg sok ismeretlen tényező van a visszatérés kapcsán, beleértve azt is, hogy hol érhet földet az űrhajó. Azonban ha bármelyik része túlél, a Föld 70%-át borító óceánok miatt valószínűtlen, hogy jelentős kárt okozzon. Stijn Lemmens, az Európai Űrügynökség vezető űrszemét-mitigation elemzője megjegyezte, hogy „sokkal valószínűbb, hogy lottót nyersz, mint hogy ez a darab űrszemét rád essen”. A landoló kapszula egy masszív, gömb alakú objektum, amely körülbelül egy méter széles és közel fél tonnát nyom. Azért tervezték, hogy túlélje a Vénusz légkörének szélsőséges hőmérsékletét és nyomását, így robusztus hőpajzsa és tartós szerkezete van. Ez az oka annak, hogy a szakértők úgy vélik, hogy talán túlélheti az irányítás nélküli süllyedést a Föld légkörén át.
A kapszula ejtőernyő rendszere, amelyet eredetileg a Vénusz felé való süllyedés lassítására szántak, valószínűleg már régóta elhasználódott, hiszen több mint 50 éve van az űrben. A földfelszínen élő emberekre nézve a kockázat alacsonynak tekinthető, de a kapszula várható repülési útvonala bárhol a 51,7° északi és déli szélesség között terjedhet, ami a legtöbb lakott területet lefedi. Ez azt jelenti, hogy a landolás helye akár London és Dél-Amerika legdélebbi csücske között is elhelyezkedhet.
Az irányítás nélküli űrszemét incidensek már korábban is előfordultak. Lemmens elmagyarázta, hogy „az ember által készített tárgyak visszatérése a Föld légkörébe meglehetősen gyakori”, hetente előfordul nagyobb űreszközök esetében, míg kisebbek naponta térnek vissza. Az objektumok jellemzően elégnek a légkörben, mielőtt elérnék a földet. Például a Kínai Hosszú March 5B rakéta 2022-ben az Indiai-óceán felett tért vissza, míg a Tiangong-1 űrállomás 2018-ban a Csendes-óceán felett nagyrészt elégett.
A Kosmos 482-t most szorosan figyelemmel kísérik a nemzetközi űrügynökségek. Lemmens hangsúlyozta, hogy a jövő űreszközeit „úgy kell megtervezni, hogy biztonságosan ki tudják vonni magukat a pályáról, lehetőleg irányított visszatérések révén”. Ez lehetővé teszi a leszállási helyek pontos előrejelzését, csökkentve a kockázatokat, hogy a törmelék lakott területekre essen, ezáltal védve az embereket és az ingatlanokat, miközben „kezelik az űrszemét környezeti hatását”. Az ilyen események figyelemmel kísérése és a megfelelő tervezés kulcsfontosságú a jövőbeli űrmissziók biztonságának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében.
