Űrből figyelt tengeri élőlények: miért fontos a számukra?
A tudósok szerint a tengervíz színének apró eltérései lehetővé teszik számukra, hogy az Antarktisz körüli tengeri élőlényeket, különösen az apró, de rendkívül fontos antarktiszi krilleket, a világűrből számlálják meg. Ezek a kis élőlények, amelyek mindössze néhány centiméter hosszúak, a Föld egyik legbőségesebb és legfontosabb állatai közé tartoznak. Az antarktiszi krillek táplálékául szolgálnak különböző tengeri vadon élő állatoknak, beleértve a bálnákat, pingvineket, fókákat és tengeri madarakat. Azonban a környezetvédelmi tudósok aggódnak amiatt, hogy a halászat és a klímaváltozás negatív hatással lehet rájuk, és új módszerek kidolgozására van szükség a krillek nyomon követésére.
Rod Downie, a WWF-UK (Világvédő Alap) vezető sarkvidéki tanácsadója hangsúlyozta, hogy az antarktiszi krillek a Déli-óceán szuperhősei, akik apró méretükkel és észrevétlen szerepükkel hihetetlen tengeri életet táplálnak. Ugyanakkor a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat komoly veszélyt jelent a krillek számára. A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Felmérő Intézet kutatói olyan új módszert dolgoznak ki, amely lehetővé teszi a műholdak használatát a krillek számának meghatározására az Antarktisz körüli óceánban. A kutatás kulcsa abban rejlik, hogy a tengervíz mennyire képes elnyelni a fényt, ami a krillek számától függ.
Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója nemrégiben visszatért egy antarktiszi útról, ahol krilleket fogott, hogy megmérje ezt a jelenséget. Elmondása szerint a folyamat úgy kezdődik, hogy tengervizet használnak, majd egy krillet adnak hozzá, és mérik a víz fényelnyelését. Ezt követően újabb krill hozzáadásával ismét elvégzik a mérést. A kutatók szerint e módszer segítségével pontosan meg lehet határozni, hogy a krillek sűrűsége hogyan változtatja meg az óceán színét, lehetővé téve ezzel a krill populációjának műholdas megfigyelését.
A krill az egyik legfontosabb táplálékforrása a világ legnagyobb állatainak, például a hatalmas bálnáknak, amelyek több ezer kilométert migrálnak, hogy ezen apró élőlényekre vadásszanak. Ezen kívül a krillek képezik az egészséges óceán alapját egy olyan virtuos körforgásban, amelyben a bálnák krilleket esznek, a krillek pedig a tengeri jégen élő mikroszkopikus növényeket fogyasztják, amelyek a növekedésük során szén-dioxidot nyelnek el. Amikor a bálnák ürítenek, azzal tápanyagot biztosítanak a tengeri növények számára, amelyek segítenek a bolygó hűtésében.
A globális felmelegedés következtében azonban a tenger hőmérséklete emelkedik, ami miatt a környezetvédelmi tudósok aggódnak, hogy ez a ciklus megszakadhat, és a krillek sebezhetővé válhatnak. Downie hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség van a halászat jobb kezelésére és a krill élőhelyeinek védelmére egy tengeri védett területekből álló hálózat keretein belül. A kutatási projekt új eszközöket kínálhat a krill populációjának nyomon követésére és védelmére, ami elengedhetetlen a tengeri ökoszisztéma fenntartásához.
Ez a kutatás nemcsak a krillek védelmét célozza, hanem a tengeri élet megőrzését is, hiszen a krillek szerepe a táplálékláncban és a globális klímaváltozás elleni küzdelemben megkérdőjelezhetetlen. A tudósok remélik, hogy a műholdas megfigyelés lehetőségei révén sikerülhet jobban megérteni és védeni az Antarktisz körüli tengeri élővilágot, amelynek alapkövét a krillek jelentik.
