Nagy csapás a megújuló energia terjedésének: elkaszálták a fontos szélerőmű projektet
A dán Orsted energiaipari vállalat nemrégiben bejelentette, hogy leállítja a Hornsea 4 elnevezésű szélerőmű projektet, amely a kelet-yorkshire-i partok mentén valósult volna meg. Ez a döntés jelentős csapást jelent a brit kormány tiszta energia iránti ambícióira, mivel a Hornsea 4 a világ egyik legnagyobb tengeri szélerőművévé válhatott volna, akár 2,4 GW-os kapacitással, ami több mint egymillió háztartás áramellátására lett volna elegendő. Az Orsted hivatalos közleménye szerint a projekt már nem volt gazdaságosan fenntartható, annak ellenére, hogy egy 15 éves szerződést írtak alá az Egyesült Királyság kormányával, amely garantálta az áram eladását egy előre meghatározott áron.
Az Egyesült Királyság tengeri szélerőmű szektora az utóbbi években drámai költségekkel néz szembe, és a kormány elismerte, hogy a globálisan magas infláció és a beszállítói láncok megszorításai komoly hatással vannak az iparra az egész európai kontinensen. A brit energiaügyi biztonsági és nettó nulla kibocsátásért felelős minisztérium (DESNZ) szóvivője hangsúlyozta, hogy tisztában vannak a helyzet súlyosságával. Érdemes megemlíteni, hogy a Hornsea 4 leállítása már a második eset, amikor egy nagy tengeri projektet fújtak le. A svéd Vattenfall vállalat júliusban leállította a Norfolk partjainál tervezett 1,4 GW kapacitású szélerőmű fejlesztését, szintén az emelkedő költségek miatt. E projektet végül a német RWE energiaipari cég vásárolta meg, amely kijelentette, hogy folytatni kívánja a fejlesztést.
A tengeri szélerőművek fejlesztői előtt álló kihívások komoly kérdéseket vetnek fel a brit kormány 2030-ra kitűzött tiszta energia célkitűzéseivel kapcsolatban. A brit energiamix jelenlegi állapotában a villamosenergia több mint fele szél-, nap-, nukleáris és biomasszaforrásokból származik. A kormány célja, hogy ezt az arányt 2030-ra 95%-ra emelje, ami mindössze öt év múlva, tehát jelentős gyorsasággal kellene megvalósuljon. Az Aurora Energy becslése szerint a cél eléréséhez az Egyesült Királyságnak meg kell háromszoroznia a tengeri szélerőművek kapacitását, és meg kell dupláznia a nap- és szárazföldi szélerőművek mennyiségét. Ezen kívül a villamosenergia-elosztó hálózat jelentős korszerűsítésére is szükség lesz, beleértve 620 mérföld új vezeték, valamint alállomások és egyéb berendezések kiépítését.
A helyi közösségek sok esetben ellenállnak az új energiarendszerek kiépítésének közelükben. Néhány iparági szakértő, valamint a Konzervatív és Reformpártok képviselői azt állítják, hogy a 2030-as célkitűzés elérhetetlen. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem közgazdasági politikai professzora régóta hangoztatja, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítése a kitűzött időkeretben szinte lehetetlen feladat. Figyelmeztetett arra, hogy ha nem sikerül elérni egy rövid távú célt, az maximalizálja a megvalósítás költségeit.
Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 küldetésének vezetője elismerte, hogy a cél elérése „nagyon nehéz” feladat lesz, de hangsúlyozta, hogy „Herculeus erőfeszítéssel” mégis megvalósítható. Ed Miliband energiaügyi miniszter is elismerte, hogy a terv ambiciózus és vitatott, de hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a villanyszámlák csökkentéséhez, a klímaváltozással való küzdelemhez és az energiaszolgáltatás biztonságának megteremtéséhez.
A brit kormány azt állította, hogy együttműködik az Orsted céggel a Hornsea 4 projekt újraindítása érdekében, és biztosak abban, hogy a tiszta energia küldetése még mindig elérhető. „Erőteljes projektportfóliónk van, amely lehetővé teszi számunkra, hogy elérjük a 2030-ra kitűzött céljainkat, és küldetésorientált megközelítésünk biztosítja, hogy irányítani tudjuk a globális nyomásokat és az egyes kereskedelmi döntéseket” – mondta a szóvivő. A tiszta energia jövője tehát sok kérdést vet fel, és a közeljövőben a kormány és az iparági szereplők előtt álló kihívások megoldása kulcsfontosságú lehet a célok elérése érdekében.
