Szovjet űrhajó készül a Földre zuhanásra
Egy, a Szovjetunió idejéből származó űrhajó darabja várhatóan ezen a szombaton, május 10-én csapódik vissza a Földre, miután több mint ötven évig keringett az űrben. A Kosmos 482 nevű űreszközt 1972-ben indították el egy Vénuszra irányuló misszió keretében, de nem tudta elhagyni az alacsony Föld körüli pályát, és négy darabra tört. A NASA tájékoztatása szerint az egyik fragmentum, amely valószínűleg a leszálló egység, belép a Föld atmoszférájába, és egy része akár meg is maradhat a visszatérés során, anélkül, hogy teljesen elégne. Az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint a visszatérés körülbelül 09:16 BST-kor várható, bár ez az időpont több órát is eltérhet.
Sok még a kérdés a visszatéréssel kapcsolatban, beleértve azt is, hogy hol landolhat a űrdarab. Azonban ha bármelyik része túlél, a Föld 70%-át borító óceánok miatt valószínűtlen, hogy jelentős kárt okoz. Stijn Lemmens, az ESA űrszemét csökkentéséért felelős vezető elemzője megjegyezte, hogy „sokkal valószínűbb, hogy lottót nyer, mint hogy ez a darab űrszemét eltalálja”. A leszálló kapszula egy erős, gömb alakú tárgy, körülbelül egy méter átmérőjű és közel fél tonnát nyom. Ezt a Vénusz extrém hőmérsékletének és nyomásának elviselésére tervezték, ami azt jelenti, hogy robusztus hőpajzsa és tartós szerkezete van. Ez az oka annak, hogy a szakértők úgy vélik, hogy a kapszula túlélheti a Föld atmoszféráján keresztüli ellenőrizetlen süllyedést.
A kapszula ejtőernyő rendszere, amelyet eredetileg a Vénusz felé történő süllyedés lassítására terveztek, valószínűleg már régen elhasználódott, hiszen több mint 50 évet töltött az űrben. Az emberekre gyakorolt kockázat alacsonynak számít, de a kapszula várható repülési pályája alapján a landolás helye bárhol lehet a 51,7° északi és déli szélesség között, ami a legtöbb lakott területet lefedi. Ez azt jelenti, hogy a kapszula akár London és a Dél-Amerika legdélebbi csücske között bárhol landolhat.
Az ellenőrizetlen űrszemét balesetek már korábban is előfordultak. Lemmens elmondta, hogy „az ember által készített tárgyak visszatérése a Föld atmoszférájába meglehetősen gyakran előfordul”, heti rendszerességgel nagyobb űrhajók esetében, és naponta kisebbeknél. Ezek a tárgyak jellemzően az atmoszférában elégnek, mielőtt a földre érnének. Például a Kínai Hosszú Menetelés 5B rakéta 2022-ben az Indiai-óceán felett lépett be, míg a Tiangong-1 űrállomás 2018-ban a Csendes-óceán felett jórészt elégett.
A Kosmos 482 most nemzetközi űrügynökségek által szorosan követett objektum. Lemmens hozzátette, hogy a jövőbeli űrhajókat „olyan módon kell tervezni, hogy biztonságosan, lehetőleg ellenőrzött visszatérések révén tudják eltávolítani magukat a pályáról”. Ez lehetővé teszi a landolási helyek pontos előrejelzését, csökkentve a lakott területeket érintő ütközések kockázatát, ezáltal védve az embereket és az ingatlanokat, miközben „kezeljük az űrszemét környezeti hatását”. A Kosmos 482 esete tehát nemcsak a múlt emlékét idézi fel, hanem figyelmeztetést is ad a jövőbeli űrkutatások biztonságosabbá tételére.
