-
Cornwall-i színház társulatának közel 20,000 font támogatás!
Egy új kezdeményezés keretében a helyi történetek összegyűjtésére és megosztására nyert finanszírozást egy vállalat, amely a menopauza tapasztalatait kívánja feltérképezni. Ez a projekt célja, hogy a nők hangját és élményeit bemutassa, miközben tudományos kutatásokat is támogat. A menopauza egy természetes életszakasz, amely sok nőt érint, és gyakran tabuként kezelik a társadalomban. A vállalat célja, hogy ezen a területen több tudatosságot keltsen, és lehetőséget adjon a nőknek, hogy megosszák saját történeteiket. A finanszírozás lehetővé teszi a vállalat számára, hogy kutatásokat végezzen, interjúkat készítsen, valamint workshopokat és közösségi eseményeket szervezzen. A projekt során a résztvevők megoszthatják tapasztalataikat, érzéseiket és a menopauzával kapcsolatos kihívásaikat egy biztonságos és támogató környezetben. A cél, hogy a…
-
Minden brit folyóban megtalálták a „örök vegyületet” – csak egy mentes tőle
A vegyi anyagok hosszú távú hatása az emberi egészségre még mindig nem világos, és jelenleg is kutatások tárgyát képezi. A modern ipar fejlődésével a vegyi anyagok használata szinte elkerülhetetlenné vált a különböző iparágakban, kezdve a mezőgazdaságtól egészen a gyógyszeriparig. Ezen anyagok közül sok esetében azonban nem áll rendelkezésre elegendő tudományos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy hosszú távon milyen hatásokat gyakorolnak az emberi egészségre. Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány foglalkozott a vegyi anyagok potenciális kockázataival, de a kutatások eredményei gyakran ellentmondásosak. A vegyszerek, mint például a peszticidek, nehézfémek és egyéb ipari anyagok, a környezetbe jutva nemcsak a természetes élővilágra, hanem az emberi egészségre is hatással lehetnek. Számos esetben a rövid távú expozíció…
-
A macskák felismerik a gazdájuk szagát a idegenekével szemben, derült ki egy kutatásból
A tudósok újabb izgalmas felfedezést tettek a macskák és az emberek közötti kapcsolatról. Kutatások alapján a macskák képesek megkülönböztetni a számukra ismerős és ismeretlen embereket csupán a szag alapján. Ez a felfedezés felveti a kérdést, hogy a macskák milyen mértékben érzékelik a környezetüket, és hogyan alakítják ki a kapcsolataikat az emberekkel. A macskák rendkívül érzékeny szaglásukkal a világ egyik legkiválóbb szaglószervével rendelkeznek. Az orrukban található szaglóreceptorok száma körülbelül 50-80 millió, míg az embereké csak körülbelül 5 millió. Ez a különbség lehetővé teszi számukra, hogy sokkal jobb érzékelők legyenek a szagok terén, és képesek legyenek különbséget tenni a különböző illatok között, amelyek az emberek, állatok vagy akár a környezetük által kibocsátott…
-
A mozgás növeli a vastagbélrák túlélési esélyeit, új kutatás szerint
A legújabb kutatások szerint a vastagbélrákos betegek életkilátásai jelentősen javulhatnak, amennyiben rendszeres testmozgást végeznek. A tanulmány megállapította, hogy azok a páciensek, akik aktívan növelték a fizikai aktivitásukat, akár egyharmaddal csökkenthették a halálozás kockázatát. Ez az eredmény új reményt adhat a vastagbélrákban szenvedőknek, hiszen a mozgás nemcsak a fizikai állapot javításában segíthet, hanem a betegség kimenetelére is kedvező hatással lehet. A kutatás során a tudósok több ezer vastagbélrákos páciens adatait elemezték, akik különböző mértékben és intenzitással végeztek testmozgást. Azok, akik heti legalább 150 percet aktívan eltöltöttek, jelentős előnyöket tapasztaltak. A kutatók hangsúlyozták, hogy a testmozgás nemcsak a betegség előrehaladását lassíthatja, hanem a betegek általános életminőségét is javíthatja. A kutatás egyik vezetője,…
-
Hányan küzdenek majd ADHD-val a jövőben?
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) a modern társadalom egyik legelterjedtebb neurológiai rendellenessége, amely a gyermekeket és felnőtteket egyaránt érinti. Az ADHD-val élők száma az utóbbi évtizedekben folyamatosan nőtt, ami sokakat aggaszt. Számos szakember azonban úgy véli, hogy a jövőben a diagnosztizált ADHD-s esetek száma stabilizálódik, és nem várható drámai növekedés. A szakértők által végzett kutatások alapján arra jutottak, hogy a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar nemcsak a gyermekkori problémákhoz köthető, hanem a felnőttkorban is jelentkezhet. A diagnózis és a kezelés fejlődése, valamint a társadalmi tudatosság növekedése hozzájárult ahhoz, hogy egyre többen kérik a szakmai segítséget. Ennek következtében a diagnosztizált esetek száma megnövekedett, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a rendellenesség előfordulása is folyamatosan…
-
Miért lehet, hogy sosem tudjuk meg az igazságot a feldolgozott élelmiszerekről?
A tudományos közösségben régóta tart a vita arról, hogy a különböző tényezők miként befolyásolják az emberek életét és viselkedését. Az egyetértés hiánya sok esetben megnehezíti a megoldások keresését, és a tudományos kutatások sem mindig adnak egyértelmű választ. Az alábbiakban körüljárjuk a kérdést, hogyan is hatnak ránk a környezeti, társadalmi és pszichológiai tényezők, és miért nehéz a tudományos konszenzus elérése. A környezeti hatások jelentős szerepet játszanak az emberek életében. A levegő minősége, a zajszennyezés, vagy éppen a városi és vidéki környezet közötti eltérések mind befolyásolják egészségünket és közérzetünket. Például a városi élet során tapasztalható stressz, valamint a természetes környezet hiánya negatívan hat a mentális egészségre. Ugyanakkor számos tanulmány mutatott már arra,…
-
Űrből figyelt tengeri élőlények: miért fontos a számukra?
A tudósok szerint a tengervíz színének apró eltérései lehetővé teszik számukra, hogy az Antarktisz körüli tengeri élőlényeket, különösen az apró, de rendkívül fontos antarktiszi krilleket, a világűrből számlálják meg. Ezek a kis élőlények, amelyek mindössze néhány centiméter hosszúak, a Föld egyik legbőségesebb és legfontosabb állatai közé tartoznak. Az antarktiszi krillek táplálékául szolgálnak különböző tengeri vadon élő állatoknak, beleértve a bálnákat, pingvineket, fókákat és tengeri madarakat. Azonban a környezetvédelmi tudósok aggódnak amiatt, hogy a halászat és a klímaváltozás negatív hatással lehet rájuk, és új módszerek kidolgozására van szükség a krillek nyomon követésére. Rod Downie, a WWF-UK (Világvédő Alap) vezető sarkvidéki tanácsadója hangsúlyozta, hogy az antarktiszi krillek a Déli-óceán szuperhősei, akik apró…
