Trump hátat fordított az amerikai gazdaság alapjainak – a következmények zűrzavart ígérnek
Donald Trump újabb falat emelt, azonban ezúttal nem a bevándorlók elzárására, hanem a munkahelyek védelmére irányuló intézkedésekkel. A közelmúltban bejelentett, legalább 10%-os vámok kivetése szinte minden az Egyesült Államokba érkező termékre olyan falat jelent, amely a munkát és a munkahelyeket kívánja megvédeni. Ezt a lépést történelmi kontextusba kell helyezni, hiszen az Egyesült Államok ezzel a döntéssel a protekcionizmus egy régi formájához tér vissza, amely a 20. század elejére emlékeztet. Az új vámok mértéke a G7 és G20 országokhoz képest is kiemelkedően magas, és olyan országok szintjére emeli az Egyesült Államokat, mint Szenegál, Mongólia vagy Kirgizisztán.
A közelmúlt eseményei nem csupán egy globális kereskedelmi háború kezdetét jelentik, hanem azt is, hogy az Egyesült Államok, mint a világ egyik vezető nagyhatalma, határozottan elfordult a globalizáció folyamatától. Ez a folyamat, amelyből az Egyesült Államok az utóbbi évtizedekben jelentős hasznot húzott, most úgy tűnik, hogy megérett a kritikára. Trump bejelentésében hangsúlyozta, hogy a magas vámok, amelyek az Egyesült Államok „nagyságát” hivatottak visszaállítani, elengedhetetlenné teszik a szövetségi jövedelemadó eltörlését is.
A globalizáció és a szabadkereskedelem elméleteit, amelyeket a 19. századi brit közgazdász, David Ricardo dolgozott ki, az Egyesült Államok sohasem fogadta el teljes mértékben. Ricardo elmélete szerint az egyes országok különböző termékek előállításában erősebbek, ami lehetővé teszi számukra a specializációt és a szabad kereskedelmet. Az Egyesült Államok azonban mindig is vonakodott ettől, és a mostani vámok bevezetése csupán megerősíti ezt a hagyományos ellenállást.
A vámok bevezetésének hátterében álló logika is figyelemre méltó. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselője által kialakított számítási módszer, amely a kereskedelmi hiány és a termékek kereskedelmi többlete közötti különbséget vizsgálta, azt mutatja, hogy a felek közötti kereskedelmi aránytalanság „csalásnak” minősül, és ezért vámot érdemel. Ez a megközelítés figyelmen kívül hagyja a különböző országok közötti természetes erőforrások eltéréseit és a gyártási költségek különbözőségeit, amelyek alapvetően befolyásolják a kereskedelem dinamikáját.
A vámok bevezetése nemcsak a kereskedelmi kapcsolatokat érinti, hanem a globális gazdasági egyensúlyt is megkérdőjelezi. Az Egyesült Államoknak a közelmúltban bevezetett vámjai célja, hogy a 1,2 trillió dolláros kereskedelmi hiányt nullára csökkentse, miközben a szegényebb országokat és a feltörekvő gazdaságokat célozza meg. Az ilyen stratégiák azonban nem veszik figyelembe, hogy a kereskedelmi hiányok és többletek természetes jelenségek, amelyek a globális gazdaság különböző aspektusait tükrözik.
A múltban a Kínával való kereskedelem számos amerikai munkahely elvesztését eredményezte, mivel a gyártás Kínába helyeződött át, ahol olcsóbb munkaerőt tudtak alkalmazni. Trump adminisztrációja ezt a helyzetet próbálja visszafordítani, ígérve, hogy visszahozza a munkahelyeket az Egyesült Államokba. Azonban a valóság sokkal bonyolultabb, és a kereskedelempolitika megváltoztatása nem biztos, hogy azonnali eredményeket hoz.
A gazdasági szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a protekcionizmus nemcsak a globális kereskedelmet, hanem az amerikai gazdaságot is negatívan befolyásolhatja. Az árak emelkedése, a munkahelyek megszűnése és a gazdasági növekedés lassulása mind olyan tényezők, amelyek a közeljövőben jelentkezhetnek. A vámok körüli viták és a kereskedelmi kapcsolatok feszültségei nemcsak az Egyesült Államokra, hanem a világ többi részére is hatással lehetnek, hiszen a gazdaságok kölcsönösen függnek egymástól.
A globalizáció és a szabadkereskedelem ellen irányuló lépések nemcsak a kereskedelmi politikát, hanem a nemzetközi diplomáciát is érintik. Az Egyesült Államoknak meg kell fontolnia, hogy a protekcionista intézkedések milyen következményekkel járhatnak a nemzetközi kapcsolatokra nézve. A jövőben a kereskedelmi politikát formáló döntések nemcsak gazdasági, hanem politikai következményekkel is járhatnak, amelyek jelentősen befolyásolhatják az Egyesült Államok szerepét a globális színtéren.
