Jeremy Bowen: Kimerül a jóakarat, miközben az Egyesült Királyság, Franciaország és Kanada az izraeli offenzíva leállítását követeli Gázában
Izrael háborúba lépett a Hamas által 2023. október 7-én végrehajtott támadások után, amelyek során a legtöbb fegyvert az Egyesült Államok biztosította, finanszírozta és később újraellátta. Izrael szövetségesei nemcsak fegyverekkel látták el az országot, hanem egy mély goodwill-hitelt is adtak, amely a 1200 ember, főként izraeli civilek meggyilkolása és 251 ember elrablása miatt kialakult felháborodáson alapult. Most azonban úgy tűnik, hogy Izraelnek, legalábbis Franciaország, az Egyesült Királyság és Kanada részéről, már nincs meg ez a támogatottsága. E három ország a legélesebb kritikáját fejezte ki Izrael gázai háborújának lefolytatásával kapcsolatban. A nyilatkozatukban kifejezték, hogy Izraelnek meg kell állítania az új offenzívát, amelynek célja Hamasz megsemmisítése, a megmaradt túszok kiszabadítása és Gáza teljes izraeli katonai ellenőrzés alá vonása. A nyugati hatalmak elutasították Netanyahu érvelését és tűzszünetet követeltek. Kiemelték, hogy „határozottan ellenzik Izrael katonai műveleteinek kibővítését Gázában”, hozzátéve, hogy „a gázai humanitárius szenvedés szintje elviselhetetlen”. Azt is megjegyezték, hogy az október 7-i „szörnyű támadás” után úgy vélték, hogy Izraelnek joga van megvédeni állampolgárait a terrorizmustól, de ez az eszkaláció „teljesen aránytalan”.
Netanyahu válaszában kijelentette, hogy a „londoni, ottawai és párizsi vezetők hatalmas jutalmat kínálnak a 7-i genocídiumos támadásért, miközben újabb atrocitásokra invitálnak”. Ragaszkodott ahhoz, hogy a háború véget érhet, ha a Hamasz visszaadja a túszokat, leteszi a fegyvert, beleegyezik vezetőik száműzetésébe, és Gáza demilitarizálására. „Egyetlen nemzet sem várhat el kevesebbet, Izrael pedig biztosan nem fog” – mondta. Netanyahu, akit háborús bűncselekmények és emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt keres az Internacionális Büntetőbíróság, erős nemzetközi nyomás alatt állt, hogy véget vessen a gázai blokádnak, miután egy tiszteletreméltó nemzetközi felmérés az éhínség közeli bekövetkezéséről figyelmeztetett. Az EU és az Egyesült Királyság közötti londoni csúcstalálkozón António Costa, az Európai Tanács elnöke, a gázai humanitárius válságot „tragédiának” nevezte, ahol a nemzetközi jogot rendszerszinten sértik meg, és ahol egy egész nép aránytalan katonai erőszaknak van kitéve. „Biztosítani kell a humanitárius segélyhez való biztonságos, gyors és akadálytalan hozzáférést” – mondta.
Netanyahu korlátozott mennyiségű élelmiszer beengedésére vonatkozó döntését a szélsőjobboldali koalíciós partnerei is elítélték. Itamar Ben Gvir, a biztonsági miniszter, aki 2007-ben rasszizmusra való uszításért és egy izraeli terrorista szervezet támogatásáért került bíróság elé, azt mondta, hogy Netanyahu döntése „tüzelni fogja a Hamaszt, és oxigént ad neki, miközben túszaink a föld alatt szenvednek”. Hétfőn csupán öt teherautó jutott el Gázába, miközben az izraeli csapatok előrehaladtak, és a légicsapások, valamint a tüzérségi támadások újabb palesztin civilek, köztük sok fiatal gyermek halálát okozták.
Izrael gázai rombolása és a több tízezer palesztin civil megölése ellen tiltakozókat sokan bírálták, hogy Franciaország, az Egyesült Királyság és Kanada túl későn léptek. Számos demonstrációt tartottak az elmúlt hónapokban, amelyek a gázai halálos áldozatok és az izraeli telepesek által a Ciszjordánia területén végrehajtott földfoglalások ellen irányultak. Azonban a háborús politika néha olyan eseményeket szül, amelyek annyira szimbolikusak, hogy kényszeríthetik a kormányokat cselekvésre. Ilyen volt a március 23-án Izraeli erők által Gázában 15 mentő és segélymunkás meggyilkolása, amelyet egy korábbi tűzszünet megszegése után hajtottak végre. Az izraeli támadás után a mentőkonvojt megtámadták, és a holttesteket és a golyónyomokkal teli járműveket homokkal takarták le. Az eset körüli viták akkor kezdődtek, amikor egy mobiltelefont találtak a tömegsírban, amely egyértelműen bizonyította, hogy a mentősök nem jelentettek fenyegetést. A Gázában kialakult helyzet miatt az aggodalom egyre nőtt, nemcsak Izrael hagyományos ellenfelei körében, hanem európai szövetségesei között is. Emmanuel Macron, Franciaország elnöke is egyre élesebb kritikát fogalmazott meg. A nyilatkozatuk, amely az izraeli offenzíva leállítását követeli, a legkeményebb bírálat, amit eddig megfogalmaztak. A nyilatkozat arra figyelmeztetett, hogy „nem maradunk tétlen, miközben a Netanyahu-kormány ezeket a szégyenteljes cselekedeteket folytatja”. Ha Izrael nem állítja le a katonai offenzívát, és nem oldja fel a humanitárius segélyekre vonatkozó megszorításokat, konkrét lépéseket fognak tenni. Az, hogy ezek mik lehetnek, egyelőre nem derült ki, de az intézkedések között felmerülhetnek szankciók is. A nagyobb lépés a palesztin állam függetlenségének elismerése lenne, amelyet Franciaország is fontolgat. A helyzet tehát egyre feszültebbé válik, és Izrael támogatottsága is csökkenni látszik a nemzetközi közösségben.
