Meloni kész támogatni Trump béketervét, ha a Vatikán is egyetértene
Olaszország támogatja Donald Trump javaslatát, miszerint a Vatikán közvetíthetne a felek között a háborúval sújtott Ukrajnában. Miközben Trump maga úgy tűnik, hogy szeretne visszalépni a folyamatból, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hivatala kijelentette, hogy Olaszország kész „segíteni a kapcsolatok kialakításában és a békéért való munkában” Ukrajnában. Az olasz kormány pozitívan értékeli a pápa hajlandóságát arra, hogy a Vatikánban fogadja a tárgyalásokat. Jelenleg azonban még nincs konkrét megállapodás a további diskurzusokra: a múlt pénteki orosz és ukrán tisztviselők isztambuli találkozója újabb követeléseket hozott Moszkvától, de nem eredményezett előrelépést a béketárgyalások terén. Ferenc pápa múlt héten kijelentette, hogy a Vatikán „mindig készen áll” arra, hogy összegyűjtse az ellenségeket, és „minden tőle telhetőt” megtesz a béke érdekében. Azonban a Szentfő, a Vatikán hivatalos szerve, úgy véli, hogy a tárgyalások lebonyolításának, vagy akár a közvetítésnek az ötlete inkább remény, mintsem konkrét terv.
Ha a közvetlen tárgyalások folytatódnak, Ukrajna nyitott lehet a Vatikán mint lehetséges házigazda ötletére. Volodimir Zelenszkij kedden az X közösségi médiában közzétette, hogy beszélt Giorgia Melonival, beleértve „a lehetséges platformokat a oroszokkal folytatott tárgyalásokra.” Az olasz miniszterelnök, mint mindig, „érdekes ötleteket” hozott fel, bár Törökországot és Svájcot is említette alternatív helyszíneként. A Kreml valószínűleg szívesebben marad Törökországban. A „Istanbul Plus” néven emlegetett folyamat keretein belül bármilyen tárgyalást a Törökországban, a teljes körű inváziót követően először megvitatott megállapodás folytatásaként értelmeznek. Azok a feltételek, amelyek előírják Ukrajna drasztikus katonai csökkentését, most Kijev számára a kapitulációt jelentik. Oroszország azonban további követeléseket is támasztott: a „plusz” rész azt jelenti, hogy elismeri négy részben megszállt ukrán terület, valamint Krím annektálását. A Kreml számára a konkrét helyszín lényegtelen; amit valójában akarnak, az az, hogy a tárgyalások Vlagyimir Putyin feltételei szerint zajlanak. A valódi előrelépés kilátása, finoman szólva, csekélynek tűnik. De vajon a Vatikán nem adhatna-e extra erkölcsi súlyt a kompromisszum kereséséhez? A katolikus egyháznak van tapasztalata a konfliktusok közvetítésében, és már részt vett olyan tárgyalásokon, amelyek célja a foglyok szabadon bocsátása és az Oroszország által elrabolt ukrán gyermekek visszaadása volt. Azonban annak valódi hatása nem világos, mivel mások is betöltötték ugyanezt a szerepet. Másrészt a Vatikán, különösen az új pápa esetleges bevonása, más hangnemet hozhatna a folyamatba. A Vatikán csendes diplomáciai stílusa éles ellentétben áll Donald Trump nagybetűs közösségi média posztjaival és a Zelenszkijjel folytatott brutális nyilvános összecsapásával az Ovális Irodában.
A Vatikán büszke diplomáciai hagyományaira: éppen ezért, amikor mások megszakították a kapcsolatokat Moszkvával az Ukrajna bombázása után, a katolikus egyház egy bíboros küldöttet küldött, hogy beszéljen a Kremllel. Ennek azonban nem volt jelentős hatása. Ferenc pápa, akárcsak Donald Trump, mindig is elkerülte, hogy nyíltan Oroszországot nevezzék meg agresszornak. Vatikáni források szerint ez a párbeszéd lehetőségének nyitva tartása érdekében történt, még akkor is, ha ez reménytelennek tűnt. Az ukránok azonban még inkább felháborodtak, amikor a pápa azt sugallta, hogy Oroszországot a NATO provokálta az inváziójára. Ezt követően pedig egyetértett azzal, hogy talán bölcs dolog lenne, ha Kijev „megfehérítené a zászlót” és megadná magát. Kijev számára Ferenc pápa talán kedvezőbb potenciális békeközvetítő lehet, hiszen korábban már mint püspök elítélte Oroszország invázióját imperialista háborúként, és elítélte Putyin csapata által elkövetett emberi jogi bűncselekményeket. Azonban a Kremlt valószínűleg nem fogja zavarni, ha a Vatikán valóban tárgyalásokat szervezne. Tatiana Stanovaya, a Carnegie Oroszország-Eurázsia Központ munkatársa azt állította: „Putin el tudja magyarázni a pápa álláspontját, hiszen meg van győződve arról, hogy az igazság a saját oldalán áll. Az ő felfogása szerint Ukrajna nem komolyan gondolja a békét.”
Ezen a ponton Oroszországot nem ösztönzi komoly nyomás arra, hogy engedjen. Trump beszéde arról, hogy meg kell büntetni Putyint az intranszgenciájáért, kereskedelmi tárgyalásokra váltott át Oroszországgal. Az Oroszország számára kedvezőbb ajánlatok megszövegezése, nem pedig a szankciók fenyegetése. Moszkva valóban sokkal többre vágyik: „Zelenszkijt el akarják távolítani, és azt akarják, hogy az Egyesült Államok és az EU állítsa le a katonai támogatást, de ebben az ügyben az Egyesült Államok Ukrajna mellett állt – Oroszország szemszögéből nézve” – mondta Stanovaya. Így Oroszország kész a hosszú játékra, amely nem tartalmaz kompromisszumot. „Ha a pápa segíteni tudna a nyomásgyakorlásban Ukrajna felé, Putinnak nem lenne problémája a pápa részvételével” – tette hozzá. Ez tűnik itt a valódi kérdésnek, amely sokkal mélyebb, mint hogy a két fél meze vagy antipasti fogyaszt-e a hipotetikus újabb tárgyalási fordulók között. A helyzet bonyolult, és a béke keresése globális kihívásokat jelent, amelyeket nem lehet egyszerűen megoldani.
