Sűrű hurrikánszezon vár ránk, aggasztó Trump-intézkedések miatt
Az elkövetkező atlanti hurrikánszezon várhatóan aktívabb lesz a megszokottaknál – figyelmeztetett az Egyesült Államok tudományos ügynöksége, a NOAA (Nemzeti Óceáni és Légkörkutató Hivatal). A figyelmeztetés különösen aggasztó, mivel az amerikai kutatási költségvetés csökkentései miatt egyre inkább felmerülnek a kérdések a hurrikánok nyomon követésének és a felkészülés hatékonyságának kapcsán, amelyek gyakran halálos áldozatokat követelnek. Az előrejelzések szerint június és november között hat-tíz hurrikánra lehet számítani az Atlanti-óceánon, ami valamivel több, mint a szokásos hét.
A várható hurrikánok számának növekedését a felmelegedő tengerfelszíni hőmérsékletek, amelyekhez a klímaváltozás is hozzájárul, valamint a kedvező légköri viszonyok magyarázzák. A BBC-nek nyilatkozó tudósok hangsúlyozták, hogy Donald Trump elnöksége alatt végrehajtott tömeges elbocsátások a kormányzati kutatóknál veszélyeztetik a hurrikánok monitorozását és a becslések pontosságát. A NOAA 2025-ös előrejelzése az Atlanti-óceánra, a Karib-tengerre és a Mexikói-öbölre vonatkozik, amelyet Trump adminisztrációja „Amerika öbölének” nevezett el. A NOAA összesen 13 és 19 névre keresztelt trópusi vihart vár, ezek közül hat-tíz hurrikánná fejlődhet, ebből három-öt jelentős hurrikán, ami a harmadik kategóriát vagy annál magasabb szintet jelent (111 mph vagy 178 km/h).
Bár a tavalyi évhez képest, amelyben 18 trópusi vihar alakult ki, beleértve 11 hurrikánt, amelyek közül öt jelentős hurrikán volt, az idei előrejelzés nem olyan drámai, mégis meghaladja a hosszú távú átlagot, amely évi 14 névre keresztelt trópusi vihart és hét hurrikánt tartalmaz, közülük három jelentős. A klímaváltozás nem várhatóan növeli a globális szinten előforduló viharok számát, de a felmelegedő bolygó esélyt ad arra, hogy ezek a viharok a legmagasabb szélsebességet érjék el, ami nagyobb csapadékkal és fokozott part menti árvizekkel járhat.
Az idei, átlagon felüli hurrikánelőrejelzés mögött két fő ok áll. Először is, a tengerfelszíni hőmérsékletek a trópusi Atlanti-óceánon a szokásosnál magasabbak, bár nem annyira extrémek, mint tavaly ilyenkor. A melegebb tengerek táplálékot adnak a hurrikánok növekedéséhez, ahogy azok nyugat felé haladnak az Atlanti-óceánon. Másodszor, a természetes időjárási mintázat, az El Niño, amely megnehezíti az atlanti hurrikánok kialakulását, az idén nem várható. Helyette a semleges vagy gyenge La Niña körülmények, amelyek kedveznek az atlanti hurrikánoknak, valószínűbbek, de ezen a korai szakaszban nehéz megmondani.
Más feltételeknek is megfelelőnek kell lenniük ahhoz, hogy hurrikánok alakuljanak ki, és ezek hónapokkal előre nem előrejelezhetők. A helyi légmozgások és még a légkörben levő por mennyisége is fontos szerepet játszhat abban, hogy ezek a viharok kialakulnak-e vagy sem. Phil Klotzbach, a Colorado Állami Egyetem kutatótudósa megjegyezte, hogy „nem tudjuk előrejelezni ezeket a dolgokat ilyen távolról”. A NOAA előzetes szezonális előrejelzése azonban aggodalomra ad okot a tudósok körében, és nem csupán az időjárási háttér miatt.
Trump második elnöki ciklusa óta több száz NOAA alkalmazottat bocsátottak el, az amerikai kormányzati kiadások és a közpénzek csökkentése érdekében. Ez a Nemzeti Időjárási Szolgálatot, amely a NOAA időjárás-előrejelzési és veszélyfigyelmeztető ága, kritikus állapotba hozta a hurrikán szezon előtt. Zack Labe, egy klímakutató, aki nemrégiben elbocsátásra került a NOAA-tól, elmondta, hogy „tudom, hogy a megmaradt emberek mindent megtesznek a pontos előrejelzések érdekében, de ha ennyire kevesen maradtak, az kiégéshez vezet”.
A texasi Houstonban például, ahol különösen nagy a hurrikánok kockázata, a vezető három pozíció gyakorlatilag üresen áll. Más irodák is küzdenek a 24/7-es üzemeltetés fenntartásáért. Az amerikai média múlt héten széles körben beszámolt arról, hogy a Nemzeti Időjárási Szolgálat több mint 150 kulcsfontosságú állás betöltésére törekszik, mivel új munkatársak felvételére vonatkozó tilalom van érvényben. A BBC nem tudta függetlenül ellenőrizni ezeket a jelentéseket, és megkereste a NOAA-t és a Fehér Házat, de egyik sem reagált a megkeresésekre.
Daniel Swain, a Kaliforniai Egyetem klímakutatója hangsúlyozta, hogy „ez hatalmas probléma, és egyre fokozódó probléma, amely valószínűleg, hacsak nem oldják meg azonnal, életveszélyessé válhat a súlyos időjárási események során”. A szakértők attól tartanak, hogy az eddigi leépítések csupán „a jéghegy csúcsát” jelentik. A személyi állomány csökkentése veszélyeztetheti a „hurrikánvadász” repüléseket is, amelyek a viharok közelébe repülnek, hogy információkat gyűjtsenek a földre érkezés előkészítéséhez. A tudósok említették a légköri megfigyelések további csökkentését is, mint például az időjárási ballonok indítását, miközben a Trump-adminisztráció állítólag mindent megpróbál csökkenteni, ami a „klímához” kapcsolódik.
A hurrikán-előrejelzések általában egyre pontosabbá válnak, de a szakértők aggasztónak tartják, hogy ezek a leépítések veszélyeztethetik a fejlődést. Matt Lanza, a houstoni meteorológus figyelmeztetett: „Kevesebb adat rosszabb előrejelzést jelent.” Hozzátette: „Különösen aggódom a hurrikán szezon miatt, mert sok olyan irányító mechanizmus, amely a hurrikánokat vezérli, több ezer láb magasságban történik, és ha nem gyűjtünk adatokat fontos helyszíneken, akkor ez kockázatot jelent a hurrikán-előrejelzésre.”
Nehezen megmondható, hogy ez az év során nyilvánvalóvá válik-e, sok múlik azon, hogy pontosan hol és mikor csapnak le a hurrikánok. De ennek potenciális hatásai lehetnek az időjárás-előrejelzésre világszerte is, amelyre a Trump-adminisztráció szerint túlzottan támaszkodik az Egyesült Államok. Dr. Swain figyelmeztetett: „Jó információ szükséges a légkör és
