Tengerpartjaink veszélyben, még ha a klímacélok teljesülnek is
A tudósok figyelmeztetése szerint a jövő évszázadokban jelentős tengerszint-emelkedés várható, amely akár több métert is elérhet, még akkor is, ha a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozásának ambiciózus célját sikerül elérni. Közel 200 ország vállalta, hogy megpróbálja fenntartani a bolygó felmelegedését ezen a szinten, azonban a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez nem jelent „biztonságos” megoldást a part menti lakosság számára. Az új tanulmány megalkotói a legfrissebb kutatásokat vizsgálták, amelyek az jégsapkák változásait és a múltbeli átalakulásokat elemzik. A tudósok kiemelik, hogy minden egyes tizedfoknyi felmelegedés elkerülése jelentősen csökkenti a kockázatokat.
A jelenlegi globális irányvonal alapján a Föld várhatóan közel 3 Celsius-fokos felmelegedéssel zárja a 21. századot, ha a jelenlegi kormányzati politikák nem változnak, amelyek a fosszilis tüzelőanyagokból származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányulnak. Még ha sikerülne is tartani a 1,5 Celsius-fokot, az is folytatólagos olvadáshoz vezetne Grönlandon és Antarktiszon, mivel az ilyen nagy jégmasszákra gyakorolt hőmérséklet-változások hatása évszázadokig eltarthat. Chris Stokes professzor, a Durham Egyetem jégkorszak-kutatója hangsúlyozta, hogy a 1,5 Celsius-fokra korlátozás nagy eredmény lenne, de ez nem jelent megoldást a tengerszint-emelkedés és a jégsapkák olvadásának lelassítására vagy megállítására.
A 2015-ös párizsi klímaegyezmény keretein belül a világ országai megállapodtak abban, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést „jóval 2 Celsius-fok alatt” tartják, ideális esetben 1,5 Celsius-fokra. Azonban ezt gyakran leegyszerűsítik, így sokan úgy vélik, hogy a 1,5 Celsius-fok „biztonságos” szint, amit a jégkorszak-kutatók évek óta figyelmeztetnek, hogy nem így van. Az új tanulmány, amely a Communications Earth and Environment című folyóiratban jelent meg, három fő bizonyítékra épít, hogy alátámassza ezt az állítást.
Először is, a Föld távoli múltjának feljegyzései azt mutatják, hogy jelentős olvadás történt – a tengerszint több méterrel magasabb volt a jelenlegihez képest – hasonlóan melegebb időszakokban, például 125 000 évvel ezelőtt. A legutóbbi alkalommal, amikor a légkörben annyi szén-dioxid volt, mint ma, körülbelül 3 millió évvel ezelőtt, a tengerszint 10-20 méterrel magasabb volt. Másodszor, a jelenlegi megfigyelések már most is növekvő olvadási ütemet mutatnak, bár évről évre változó mértékben. Jonathan Bamber professzor, a Bristol Jégkorszak-központ igazgatója elmondta, hogy „elég drámai dolgok történnek mind Nyugat-Antarktiszban, mind Grönlandon”. Ezzel szemben Kelet-Antarktisz jelenleg stabilabbnak tűnik.
A tudósok számítógépes modelleket használnak annak szimulálására, hogyan reagálhatnak a jégsapkák a jövőbeli klímaváltozásokra. A képet, amit ezek a modellek festenek, nem kedvező. Stokes professzor megjegyezte, hogy „nagyon-nagyon kevés modell mutatja azt, hogy a tengerszint-emelkedés lassulni fog, ha a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra stabilizálódik, és biztosan nem mutatják, hogy megállna”. A fő aggodalom az, hogy az olvadás felgyorsulhat a „tipping pointok” átlépésével, amelyeket az ember által okozott felmelegedés vált ki – habár nem világos, hogy ezek a mechanizmusok pontosan hogyan működnek, és hol helyezkednek el ezek a küszöbök.
A kutatók megjegyzik, hogy a biztonságos felmelegedési határ meghatározása rendkívül kihívást jelent, mivel egyes népességek sebezhetőbbek, mint mások. Ha a tengerszint-emelkedés eléri az évi egy centimétert vagy annál többet a század végére – főként a jég olvadása és a melegedő óceánok miatt – ez még a gazdag országok alkalmazkodási képességeit is megterhelheti. Bamber professzor arra figyelmeztetett, hogy „ha elérjük ezt a szintet, akkor rendkívül kihívássá válik bármilyen alkalmazkodási stratégia, és olyan mértékű földmigrációt fogunk tapasztalni, amilyet még soha nem láttunk a modern civilizációban”.
Azonban a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez a borongós jövőkép nem indokolja a leállást a küzdelemben. „Minél gyorsabb a felmelegedés, annál több jeget fogunk elveszíteni, és annál gyorsabb tengerszint-emelkedést fogunk tapasztalni” – mondta Stokes professzor. „Minden egyes tizedfok, amit meg tudunk takarítani, valóban számít a jégsapkák számára.”
