A Just Stop Oil mozgalom eltűnése után a tiltakozás új mélységekbe süllyedt
A Just Stop Oil (JSO) aktivistái újra előveszik a transzparenseiket, előkészítik a híres narancssárga mellényeiket, és feltöltik a hangosbeszélőiket – ez már régóta bevett rutin számukra. Csak három év telt el azóta, hogy elkezdték a szupermarketekben levő levesekre ráönteni, kukoricakeményítő festékkel festeni a híres festményeket, és blokkolni az utakat – rengeteg utat. E három év alatt a JSO a legszélesebb körben elutasított kampánycsoportok egyikévé vált az Egyesült Királyságban. Szombaton azonban több száz aktivista várható London központjában, és bár a korábbi megmozdulásokhoz hasonlóan sokan fognak részt venni, ez az esemény drámaian eltér a megszokottaktól. Először is, az esemény létezése nem titok, másrészt pedig valószínűtlen, hogy a korábbiakhoz hasonló tömeges zűrzavart okoznának. Valójában ez lesz az utolsó protestálásuk.
A JSO hivatalos álláspontja szerint megnyerték a harcukat, hiszen a követelésük, miszerint ne lehessen új olaj- és gázlicenceket kiadni, most már kormányzati politika. Ugyanakkor a JSO tagjai magánbeszélgetések során elismerik, hogy a zavart okozó demonstrációk ellen bevezetett szigorúbb hatósági intézkedések szinte lehetetlenné tették számukra a működést. Sarah Lunnon, a JSO társalapítója úgy fogalmazott, hogy a szombati összejövetel egy „örömteli ünneplés” lesz. „Hihetetlen dolgokat tettünk együtt, nagyon sokat bíztunk egymásban” – mondta. Az aktivisták nem az egyedüliek, akik ünnepelnek. Sok motoros, akiket megzavartak a közlekedésben, az művészet szerelmesei, akik felháborodtak a festmények elleni támadások miatt, vagy a sportrajongók és színházlátogatók, akiknek az eseményeit megzavarták, örülnek, hogy végre búcsút mondhatnak nekik. A rendőrség is könnyebben lélegezhet, hiszen a JSO tüntetéseinek biztosítása több ezer órányi rendőri munkát emésztett fel, és milliókat emésztett fel költségek formájában. A londoni Met Police 2023-ban azt nyilatkozta, hogy a JSO demonstrációi körülbelül 20 millió fontba kerültek.
De a JSO megszűnése új kérdéseket is felvet, például, hogy ez valóban a zavaró klímaaktivizmus vége-e az Egyesült Királyságban, vagy a csoportok underground működésre kényszerülése új, még zavaróbb, vagy kaotikusabb klímaakciókat eredményezhet. A JSO modellje kicsi, elkötelezett aktivistacsoportok célzott akcióit foglalta magában, amelyek maximális zűrzavart vagy közfelháborodást okoztak. Az akcióknak erőszakmenteseknek kellett lenniük, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk – várniuk kellett, hogy letartóztassák őket. Az olyan vezetők, mint Roger Hallam, aki eredetileg öt év börtönt kapott a M25-ös autópálya forgalmának megzavarása miatt, számára a büntetés látszata kulcsfontosságú része volt a nyilvánosságnak. A rendőrség, amelyet a közfelháborodás és a kedvezőtlen médiakép mozgósított, a „zöld őrültek” megállítására több hatalmat követelt. A politikai döntéshozók meghallgatták ezt a kérést.
A legnagyobb változás a 2022-es rendőrségi, bűnügyi, ítélkezési és bírósági törvény bevezetésével következett be, amely büntetőjogi vétséggé nyilvánította a „szándékosan vagy gondatlanul közszolgáltatási zűrzavart okozni”. A törvény értelmében számos, lazán meghatározott cselekedet, például „súlyos szorongás, súlyos kellemetlenség vagy komoly közszolgáltatási kár” mostantól bűncselekménynek minősülhetett. Ez új jogi utakat nyitott meg a hatóságok számára, például a közszolgáltatási zűrzavar szándékos előidézésének összeesküvésével kapcsolatos vádemelés lehetőségét. Most már akár egy potenciálisan zavaró akció tervezése is jelentős börtönbüntetést vonhat maga után.
A következő évben a közrendvédelmi törvény kiterjesztette a rendőrség hatáskörét a tüntetések kezelésére, és új bűncselekményeket vezetett be, például „záródás” tárgyakhoz, súlyos zűrzavart okozó alagútépítést és a fontos infrastruktúrák megsértését. Ugyanakkor a bíróságok, a magasabb bíróságok támogatásával, megakadályozták a tüntetők jogát, hogy azt állítsák, hogy „jogos mentségük” volt az akcióik során. Az Apellációs Bíróság elfogadta, hogy a vádlott hite és motivációja túl távoli ahhoz, hogy jogos mentségként szolgáljon a tulajdonkárosításért. Az eddigi perekben a bíróságok számára az egyetlen kérdés most már az, hogy a vádlottak elkövették-e a nekik felrótt cselekedeteket, nem pedig az, hogy miért tették azt. „Láttunk embereket, akiket bűnösnek találtak és évekre börtönbe zártak” – mondja Sarah Lunnon. David Spencer, egykori rendőr, aki ma a Policy Exchange think tank bűnügyi és igazságügyi vezetője, úgy véli, hogy a jogi keretek eddig túl gyakran „kedveztek a zavaró tüntetéseket folytatóknak mások jogos érdekei rovására”.
A Liberty emberi jogi szervezet másképp látja a dolgokat, szerintük a változások a demokrácia ellen irányulnak. Ruth Ehrlich, a szervezet politikai és kampányvezetője érvel, hogy a jogi változások „megfélemlítő hatással voltak arra, ahogyan mindannyian kiállhatunk az általunk vallott értékekért”. Ebben a kontextusban néhány klímaaktivista arra a következtetésre jutott, hogy ideje elhagyni a mozgalom régóta fennálló elszámoltathatósági elkötelezettségét – zavaró akciókat fognak végrehajtani, de nem fognak ott maradni, hogy letartóztassák őket. Az elmúlt évben egy Shut the System (STS) nevű csoport sorozatos bűncselekményeket hajtott végre pénzügyi és biztosítótársaságok irodái ellen: ablakokat törtek be, festéket kevertek, zárakat ragasztottak össze, és idén januárban száloptikai kommunikációs kábeleket támadtak meg. Az egyik szervezővel üzenetküldő alkalmazáson beszélgettem, aki azt állította, hogy a jogi változások miatt a hagyományos, elszámoltatható tüntetések nem életképesek. „Lehetetlen lenne hatékony kampányt fenntartani, ha az emberek évekig börtönbe kerülnek egyetlen akció után” – mondta a szóvivő. „Az aktivisták olyan helyzetbe kényszerülnek, ahol a földalatti működésre kényszerülnek.”
K
